Beköszöntött a nyári szünet, a kánikula, a táborok ideje. De vajon arra való-e a nyár, hogy plusz feladatokkal leterheljük a gyerekeket vagy ez akár az olvasás megszerettetésének az időszaka is lehet? A kötelező olvasmányok létjogosultságáról beszélgettem Nemoda Judittal, a Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola magyar tanárával, aki az ELTE TÓK vezetőtanára is.
Hol kezdődik az olvasásra nevelés?
Harminc éve van a pályán, a felső tagozat mind a négy évfolyamán tanít. Mit gondol, hol kezdődik a gyerekek olvasásra nevelése? Már otthon, akár baba korban vagy inkább csak az iskolában?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy minél hamarabb kapcsolatba kerüljön egy kisgyermek magával a könyvvel. Ez a „találkozás” lehet akár már féléves korban is, amikor leporellókat nézeget egy felnőtt ölében, a játszószőnyegen vagy akár a fürdőkádban is. Nyilván ekkor még nem az igazi olvasásélmény valósul meg, de ekkor még nem is ez a legfontosabb, hanem az élmény, amely a könyvhöz kötődik. És ha ez rendszeres, akkor már elkezdődhet valami.
Nem lehet elég korán kezdeni.
Az ön tapasztalata szerint az ön által tanított korosztály mennyire szeret olvasni és mennyire érti a szöveget, amit olvas?
Az 5-8. évfolyamos tanítványaim olvasási kedve, szövegértése nagyon változó. Sok körülmény meghatározhatja, befolyásolhatja a gyerekek olvasási tevékenységét, pl. a szociális háttér, a szülői minta; az egyéni érdeklődés; az olvasástechnika és a szövegértés fejlettsége stb. Külön kiemelném az olvasásra fordított, ill. fordítható időt, amely a mai világban különösen fontos tényező. Sokszor hallom tanítványaimtól, hogy ő szívesen olvasna többet is, de nincs rá ideje a sok egyéb tennivalója miatt.
Kevés idő jut az olvasásra?
Sok kritika éri a magyar oktatási rendszert azzal kapcsolatban, hogy túl sok terhet tesz a gyermekre már egészen kis kortól. Van létjogosultsága a kötelező olvasmányoknak év közben és a nyári szünetben?
Létjogosultsága feltétlenül van mindkettőnek. Ha a pedagógus jól választ, esetleg a gyerekek bevonásával is (!), akkor év közben is lehet „kötelező” olvasmány. Ebben az esetben is figyelnünk kell az időfaktorra és a kiválasztott mű terjedelmére.
A nyári olvasmányok lehetnek a kötelezők is, de az olvasásukat, olvastatásukat ebben az esetben mindenképp elő kell készíteni pl. a történelmi regények esetén. Én minden tanév végén megbeszélem a következő év kötelezőit, a feldolgozásuk várható időpontját, és a gyerekek többsége így tud gazdálkodni a saját idejével, az olvasásélményekkel. Sokszor előfordul, hogy a gyermek elolvassa nyáron a kötelezőt, de annak feldolgozására csak sokkal később kerül sor, így addigra „megkopnak” az emlékei.
Klasszikus vagy kortárs?
A kötelező olvasmányoknak mi valójában a szerepe az irodalomoktatásban? Csak az, hogy a gyermek megismerje az adott szöveget vagy van más funkciója is?
Ez sokat vitatott kérdés. A magam részéről az élményszerzést, a mintaadást, az olvasási kedv megteremtését, fokozását preferálom, de természetesen nem hagyható el a műfaji sajátosságok megfigyeltetése, megtapasztaltatása a regényolvasás során.
A mintaadás fontosságát szeretném kiemelni mind a klasszikus, mind a kortárs olvasmányok kapcsán. A mai tizenéves generáció sokkal könnyebben olvassa, jobban is azonosul a kortárs irodalom kínálta olvasmányokkal, hiszen közelebb érzi magához azok hőseit, élethelyzeteit, jobban érti nyelvezetét. Ha ezek olvasása során jártasságot szerez a regényolvasásban, akkor később talán kevésbé idegenkedik majd a klasszikusoktól sem.
Nemoda Judit harminc éve tanít irodalmat.
Képes a gyerek egyedül feldolgozni egy akkora szöveget, mint mondjuk az Egri csillagok (vagy bármilyen más hosszabb szöveget)? Hogyan lehet ezt a folyamatot segíteni?
Az előkészítés fontosságára már a fentiekben is utaltam. Különösen fontos ez a történelmi olvasmányok feldolgozása előtt, hiszen a megértést ezzel segítjük elő, ezzel is támogatjuk. A diákok sok esetben történelemből még nem rendelkeznek kellő információval az adott időszakkal, eseményekkel kapcsolatban, ezért mindenképp meg kell alapoznunk a befogadást, a megértést. Ilyenkor a különböző források bemutatásával is motiválhatjuk az olvasást.
Kötelezően rossz a kötelező?
Önnek mi a tapasztalata, a kötelező olvasmányok inkább elveszik a gyerekek kedvét az olvasástól vagy pont fordítva, megszerettetik velük az olvasást?
Ez gyermekfüggő. Mindkét jelenség tapasztalható, de ha jól előkészítjük, megválasztjuk az olvasandókat, akkor inkább meghozzák az olvasási kedvet. Ha sikerül olyan művet ajánlanunk, amit szívesen, érdeklődéssel olvasnak, akkor többen „ráharapnak” az élményre, és szinte falják a könyveket. Van, akinél ez az élmény korábban valósul meg, van, akinél később – ez egyén- és témafüggő, illetve másként válnak olvasóvá a lányok és a fiúk is.
Többször hallottam már, hogy a gyerekek szabadon választhatnak nyári olvasmányt, ilyenkor nem a konkrét mű adott, hanem csak mondjuk a terjedelem. Ha önnek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, akkor ez inkább járható út, mint a kötelező olvasmány lista?
Van listám, amelyen kötelezők és ajánlott olvasmányok is szerepelnek, sőt külön-külön ajánlok a lányoknak és a fiúknak is. Mindegyik listán szerepel, hogy az ajánlottakon kívül bármit olvashat nyáron. Ilyenkor is bevonhatjuk a gyerekeket a választásba alternatívák segítségével.
Mik azok a kötelező olvasmányok ma, amit a gyerekek szívesen olvasnak? Tudna néhány példát mondani?
Szerencsére vannak olyanok, akik mindent szívesen olvasnak. A Pál utcai fiúk elolvasása nem okoz gondot, a többi tantervi kötelező már terjedelme, témája, nyelvezete miatt igencsak megosztó, ezért ezek elolvasása már bizonytalanabb. A lányok kedvelik Szabó Magda Abigéljét, Leiner Laura A Szent Johanna gimi c. sorozatát, a fiúk a kalandregényeket. A Harry Pottert, Tolkien regényeit és egyéb fantasyket is szívesen olvasnak a tanítványaim.
Az a fránya olvasónapló…
A kötelezőkhöz készítendő olvasónapló (az én időmben még volt :-D) mennyiben hasznos és mennyire képes ezt a gyermek önállóan elkészíteni?
Harminc éves pályafutásom alatt sosem írattam olyan olvasónaplót, amelyben le kellett írni a cselekményt. Olvasónaplóként igyekszem kreatívabb feladatokat adni, pl. közös társasjáték-készítést az adott műhöz, vagy az egyik szereplő önéletrajzaként kell bemutatni az olvasottakat. A feladatok között szokott lenni képes totó vagy plakát, szófelhő stb. készítése. Azt gondolom, ezek önállóan vagy csoportokban megoldhatóak, nem igazán kívánnak szülői segítséget. Persze vannak szülők, akik sajátjuknak érzik a feladatot, és kissé túlzásba viszik a jószándékú segítséget. 😊
A feladatokat megbeszéljük az olvasás előtt, és a kijelölt határidőig bármikor van konzultálási lehetőség.
Ha a gyerekek szabadon választhatnak maguknak olvasnivalót, akkor ebben a tanár és a szülő hogyan segítheti őket?
A személyes ajánlás sok gyereknél motiváló: én annak idején olvastam… Ilyenkor érdemes beleolvasni közösen az adott műbe. Egyébként a közös olvasást a kisebbek nagyon szeretik, így is kedvet kaphatnak az olvasásra.
Nagyon motiváló lehet közös választás a könyvtárban vagy a könyvesboltban. Én szoktam kölcsönadni saját könyvet, és én is szoktam tőlük kölcsönkapni. Vannak közös kedvencek, amit egyszerre olvasnak, és ez az olvasási kedv olykor ragadós is pl. a Leiner Laura-könyveknél.
Ha érdekel, hogy miért fontos mesét olvasni a gyermekeknek, kattints a Kreil Melinda meseterapeutával készült interjúra.
