Volt egyszer egy kis ház, szép fehérre meszelt. Előtte virágok, mögötte kicsi kert. Mikor tavaszodott, így szólt az Apóka:
– Várom a jó időt hosszú hetek óta. Kimegyek a kertbe, ások meg kapálok, vetek sárgarépát, ültetek virágot.
Nagyanyó: – Az jó lesz, hogyha répát vet a kertbe, itt az ásó, kapa, ott meg a gereblye.
Nagyapó a kertet kapálta, öntözte, gyomlálgatta, amikor gizt-gazt látott benne. Terebélyes bokor lett a répa nyáron. Egyszer Apó így szólt: – Ősz jár a határon. Kimegyek a kertbe, répát szüretelni, jó kövérre hízott nyáron valamennyi.
Örült Nagyanyóka, s így szólt lelkendezve:
– Bőven lesz majd répánk a zöldséglevesbe. Nesze Nagyapóka! Fogd meg a kosarat, és a sárgarépát hordd be mihamarabb!
Nagyapó a répát húzta…..Mindhiába. Még csak hírmondó sem volt a kosarába. Visszament a házba, így szólt:
– Nagyanyóka! A répát hiába húzom órák óta.
– No, majd én segítek! Gyere vissza apjuk, mert a sárgarépát, bizony ott nem hagyjuk. Nagyanyó megfogta nagyapó derekát, biztatta a répát:
– Gyökerem, gyere hát!
Húzták, ahogy bírták, húzták, ahogy tudták. De a répát bizony, ki nem húzták.
Jött a kis unoka:
– Hát ti, mit csináltok?
– A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Nagyanyóval együtt próbálgatjuk régen, homlokomon csorog már a verítékem…
No, a kis unoka nem kérette magát, átfogta két karral, nagyanyó derekát. Most már hárman húzták, ahogy csak tudták, de a sárgarépát, bizony ki nem húzták. Akkor jött a kutya:
– Vau! Mit csináltok?
– A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Nagyanyóval együtt próbálgatjuk régen, homlokomon csorog már a verítékem.
Nosza a kiskutya nem kérette magát, két lábra állt, húzta unoka derekát. Most már négyen húzták, ahogy csak tudták, de a sárgarépát, bizony ki nem húzták. Akkor jött a cica.
– Nyau! Mit csináltok?
– A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Nagyanyóval együtt próbálgatjuk régen, homlokomon csorog már a verítékem.
Nosza a kiscica nem kérette magát, két lábra állt, átfogta a kutya derekát. Most már öten húzták, ahogyan csak tudták, de a sárgarépát, bizony ki nem húzták.
Akkor jött az egér:
– Cin-cin! Mit csináltok?
– A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Öten próbálgatjuk immár réges-régen, homlokomon csorog már a verítékem.
Nosza a kisegér nem kérette magát, két lábra állt, húzta a cica derekát. A cica a kutyát, a kutya az unokát, unoka nagyanyót, nagyanyó nagyapót, most már hatan húzták, és bizony nem tréfa. Ti is láthatjátok, itt a sárgarépa!
