Leviszed a mondat végén a hangsúlyt, becsukod a könyvet, megpuszilod a kobakját és leoltod a villanyt. “Vége a mesének, vége a napnak” – fut át a fejeden. De vajon a gyermeked fejében mi fut, miután kimondod a szavakat: itt a vége, fuss el véle vagy boldogan éltek, amíg meg nem haltak?
Talán már hallottál róla, hogy az emberi agy képekkel dolgozik, ezek a képek váltanak ki érzelmi reakciókat. Ahhoz, hogy ez a képességünk fejlődjön, érdemes minél többet olvasni, és a gyermekednek minél több mesét hallgatni.
Ez a képalkotó készség Dr. Kádár Annamária pszichológus szerint „… az emlékezetünkben vagy tudat alatt tárolt információk, érzelmi feszültségek egészséges és eredményes feldolgozása.” Továbbá ez „A belső képekkel való munka növeli az önbizalmunkat, énazonosság-érzésünket, és feszültségcsökkentő hatással bír – gyermekként és később is hatalmas erőforrást jelent az életünkben.”
Vagyis, miközben a gyermeked a mesét hallgatja, és utána is, a belső mozijának nézése közben szépen lassan feldolgozhat bizonyos konfliktusokat, tudatosan vagy tudattalanul.
Fontos azonban, hogyha beszélgetsz a gyermekeddel a meséről, akkor ne vond le számára a morális tanulságot, mert elvégzed helyette a “munkát”, például, hogy a mesében a farkas a gonosz, és Piroska, illetve a nagymama a jók, továbbá, hogy jól tette a vadász, hogy lelőtte a farkast. Vekerdy Tamás pszichológus szerint azáltal, hogy a gyermek beleéli magát a főhős szerepébe, a tetteibe, képes levonni a morális tanulságot, és ez adja később az etikai nevelés alapját.
Végezetül pedig egy zárógondolat Komáromi Gabriella irodalomtörténésztől: „A mese nemcsak álom, vágy, illúzió, aminek semmi köze a valósághoz. A mesék nem arról szólnak, hogy „minden rendben van”, hanem hogy minden rendbe hozható. A mese élni segít. Ebben áll a halhatatlansága.”
Forrás: Bata Tímea – Dernóczy-Polyák Adrienn: A mese szerepe az olvasóvá válás útján az Y generáció tapasztalata alapján (https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2018/Bata_Dern%C3%B3czy_Kautz_2018_Tanulm%C3%A1ny.pdf)
