“Mutass példát a gyermekednek, olvass Te is!” Unásig hallottad már ezt is, igaz? Nos, sajnos, nincs mit tenni, a gyerek tényleg azt tanulja meg elsősorban, amit otthon lát, és ha te nem szeretsz olvasni, nem veszel a kezedbe könyvet, újságot – akár digitálisan is –, akkor ne várd, hogy ő majd örömmel falja az irodalmat.
Pedig a történetek által tanulunk – még felnőttkorban is –, arról nem is szólva, hogy az olvasás remek hobbi is, kikapcsol és feltölt. Ha már régen vettél a kezedbe könyvet, javaslom, hogy olyasmivel kezdd újra, amit gyerekkorodban szerettél. (Ne mondd, hogy sose olvastál, mert ez biztosan nem igaz :-)).
Vagy: kezdj rövidebb szövegekkel: novellákkal. Ma már számos irodalmi folyóirat elérhető online (Szófa irodalom – ez itt nem a reklám helye :-)), ahol egy kávé áráért havonta számtalan kortárs művét olvashatod.
Ha úgy érzed, hogy inkább klasszikusra vágysz, és nem is szeretnél még ennyit sem kiadni, akkor irány a könyvtár! (Tudom, ott is van tagsági díj…) Ez abból a szempontból is jó lehet, hogy nemcsak Te, hanem a gyermeked is megismerkedik ezzel a lehetőséggel, illetve számos remek programot is szerveznek a könyvtárak.
Igen, tudom, még itt van az időfaktor is, hogy mikor olvass. Az a véleményem, hogy kb. bárhol lehet: tömegközlekedésen, vezetés közben hallgathatsz hangos könyvet például, és ha veled van a csemetéd, válassz olyat, ami mindkettőtöknek tetszhet, és később megbeszélhetitek a történetet. Számtalan ingyenes hangoskönyv elérhető már az interneten, úgyhogy ez sem lehet akadály.
Illetve van még egy ötletem: ha a gyerkőc már elég idős, hogy magának olvasson, lefekvés előtt bújj be mellé (a meseolvasás esti szertartása ne csak a picik kiváltsága legyen 🙂 ), ő olvassa az ő könyvét, Te a tiédet. Így kaptál fél óra nyugalmat, és néhány oldalt a könyvedből. Mi mást kívánhatnál még? 🙂
Ha további ötletekre, tanácsokra van szükséged, ne habozz, írj bátran emailt nekem: hello@beczdorottya.hu
